5D Glass – az örök adattárolás és a történelem meghamisításának veszélye

Mi az 5D Glass?

Az 5D üvegadat-tárolás nem sci-fi, hanem valós tudományos fejlesztés.
A University of Southampton kutatói 2013-ban mutatták be azt a technológiát, amely femtoszekundumos lézerekkel apró nanostruktúrákat éget egy üvegkorong belsejébe.
Az adatok öt dimenzióban rögzülnek:

1. X, Y, Z – a térbeli pozíció
2. Polarizáció – a fény rezgésiránya
3. Intenzitás – a fény erőssége

Egyetlen korong akár 360 terabájt adatot tárolhat, elméletileg milliárd évekig stabil maradhat, és ellenáll a hőnek, sugárzásnak, mágnesességnek.

1. Hogyan íródik az adat az üvegbe

A tudósok femtoszekundumos lézerrel dolgoznak: – ez olyan gyors (10⁻¹⁵ másodperces) fényimpulzusokat jelent, hogy nem olvasztja meg az üveget, csak megváltoztatja az atomszerkezetét ott, ahová fókuszálják.

Az üveg belsejében apró, nanoméretű rácsszerkezetek (úgynevezett nanogratingek) keletkeznek. Ezek a szerkezetek polarizálják a fényt, vagyis befolyásolják, hogyan halad át rajta a lézersugár — és így olvasható ki belőlük az információ.

👉 Minden egyes „pont” (voxel)
– 3D helyet foglal el (X, Y, Z),
– plusz két optikai tulajdonsággal rendelkezik:

• polarizáció iránya (milyen szögben törik a fény),
• intenzitása (mennyire erősen reagál a fényre).

Ezek együtt alkotják az 5 dimenziót.

2. Hogyan olvassák vissza az adatot

Amikor egy lézert átvilágítanak az üveglemezen, a visszaverődő fényt egy polariméteres mikroszkóp vagy optikai érzékelő figyeli. Ez a fény:

• irányából (polarizáció),
• erősségéből (intenzitás),
• és helyéből (térbeli koordináta)

vissza tudja adni az eredeti bináris adatot (1-esek, 0-k).

A folyamat lassúbb, mint egy merevlemez vagy SSD esetében, de nem adatforgalomra, hanem örökre szóló archiválásra tervezték.

3. Milyen kicsi egy ilyen adattároló „pont”?

A lézersugár nagyjából 20–30 nanométeres mintákat éget az üvegbe – ez négyezerszer kisebb, mint egy emberi hajszál vastagsága. Így egyetlen 2–3 centiméteres korongra több száz terabájt adat fér el.

4. Miért hívják „örök archívumnak”

A „fused silica” (olvasztott kvarcüveg) az egyik legstabilabb ismert anyag:

• nem rozsdásodik, nem korrodál,
• bírja a hőt, a sugárzást, az időjárást,
• és nem bomlik kémiailag több milliárd év alatt sem.

Ezért gondolják, hogy a lemezek akár civilizációk összeomlása után is olvashatók maradnak — például űrarchívumokban, bolygóközi küldetéseknél, vagy „emberiség-emlékkapszulákban”.

5. Hogyan néz ki mikroszkóp alatt

🔹 Az üvegben sűrű, spirálos vagy körkörös mintázatok látszanak — ezekben helyezkednek el a „nanogratingek”.
A kép olyan, mintha szivárványszínű mikroméretű barázdák futnának a lemezen (ez látszik is a fotón, amit küldtél).

🔹 Ezek a mintázatok nem felületi karcolások, hanem az üveg belső rétegében lévő optikai rácsok. Így fizikailag nem lehet őket letörölni, megkarcolni, vagy mágnesezni.

Az örök archiválás ígérete

A kutatók szerint ez a technológia az emberiség kollektív emlékezetének örök megőrzésére szolgálhat.
Az UNESCO, a NASA és több nemzeti könyvtár már teszteli az üvegarchívumot olyan adatok megőrzésére, mint:

• a Biblia teljes szövege,
• klímakutatási adatbázisok,
• kulturális örökségek,
• tudományos publikációk.

A cél: ha egyszer minden digitális rendszer elpusztul, ezek az üveglemezek akkor is megmaradjanak, és az utókor innen olvashassa ki, kik voltunk.

A történelem „örök” rögzítésének paradoxona

Ha a történelem csak egyetlen „örök” adathordozón él tovább, ki dönti el, mit írunk rá?

A történelem mindig az emlékezet és a hatalom mezsgyéjén született:

• A középkorban könyveket égettek,
• a XX. században cenzúráztak,
• a XXI. században pedig algoritmusok válogatják ki, mit láthatunk és mit nem.

Ha a jövő civilizációi egy 5D-lemezről tanulják majd az emberiség múltját, vajon a valóságot ismerik meg — vagy a hivatalos narratívát, amit valaki örökre rögzített?

AI, manipuláció és digitális igazság

A mesterséges intelligencia képes újraírni, kiegészíteni vagy akár hamisítani is múltbeli eseményeket. Ha az AI által generált „rekonstrukciókat” archiválják örökre, akkor a jövő emberei nem az igaz történelmet, hanem egy kreatív szimulációt fognak látni.

Ez felveti a kérdést:
– Hol húzódik a határ az emlékezet és a fikció között?
– Lehet-e objektív történelem, ha az információ forrását is manipulálni lehet?

Etikai és filozófiai kérdések

Az 5D Glass az emberiség egyik legnagyobb paradoxonát testesíti meg: az öröklét ígéretét és a felejtés jogának elvesztését.

• Ki dönt arról, mi kerül az örök archívumba?
• Lehet-e több nézőpontot beírni?
• Hogyan biztosítható, hogy a jövő ne csak az egyik oldal történetét olvassa?

A jövő egyik megoldása talán a decentralizált, blokklánc-alapú történelmi archiválás, ahol az emberiség kollektív emlékezete nem egyetlen kézben összpontosul.

Zárógondolat

A történelem soha nem volt végleges — mindig átírta valaki. Most először viszont technológiailag is örökre bevéshetjük.
Az 5D üveg lehet az emberiség emlékezete… vagy a végső felejtés eszköze.

„Aki birtokolja a múltat, az irányítja a jövőt.”
— George Orwell

Kiemelt kép: By 양현동 – Own work, CC BY-SA 4.0
A bejegyzés a ChatGPT közreműködésével készült, University of Southampton – Eternal 5D data storage in nanostructured glass