A tartalom bővül, és egy átláthatóbb, logikusabb struktúrába rendezem.
A civilizációk és birodalmak története egy egymásra épülő kultúrák, hatalmi rendszerek és gondolkodásmódok összefüggő láncolata, amely az emberi társadalmak fejlődését formálta.
I. ŐSI KULTÚRÁK (spirituális és mitológiai alapú társadalmak)
Az ősi kultúrák olyan közösségek, amelyek még nem államszervezett civilizációk, hanem mitológiai, természeti és közösségi világképre épülnek.
Kultúrájuk középpontjában az ég, a föld és a lélek egysége állt, mítoszaik a természet ciklusait és az ember isteni eredetét örökítették meg. Beletartozott: vallás, művészet, mítosz, nyelv, szokások, hiedelmek, tudásformák.
Legkorábbi paleolitikus és mezolitikus kultúrák – Kr. e. 65 000–33 000
- Aboriginál kultúrák – Kr. e. 65 000–napjainkig (őslakos népcsoportok, Ausztrália)
- Emirán kultúra (Emiran) – Kr. e. 50 000–40 000 (Levante, Közel-Kelet)
- Bohunicei kultúra – Kr. e. 48 000–40 000 (Kárpát-medence és Morvaország)
- Ahmári kultúra (Ahmarian) – Kr. e. 46 000–42 000 (Levante)
- Châtelperroni kultúra – i.e. ~45 000–40 000 (Közép- és Délnyugat-Franciaországban, valamint Észak-Spanyolországban)
- Uluzzai kultúra – Kr. e. 45 000–40 000 (Dél-Itália)
- Aurignaci kultúra (Aurignacian) – Kr. e. 43 000–33 000 (Európa)
Izgalmas ekkora időtávlatokban gondolkodni a két bejelőlt kultúra esetében, mert a használt kutatási technológiák hibalehetősége kb ±1000-2000 év. Ebben a két esetben tegyük fel az Emirán kultúra korát túlértékelték és a Bohunicei kultúra korát alúlértékelték, akkor ez nézhet így is ki:
- Emirán kultúra (Emiran) – Kr. e. 48 000–40 000 (Levante, Közel-Kelet)
- Bohunicei kultúra – Kr. e. 50 000–40 000
Talán nincs jelentősége, de talán a vándorlási utakat akár fel is cserélheti, ami egész történelemátírást is okozhat.
Gravetti kultúra (Gravettian) felső paleolitikum kultúra – Kr. e. 31 000–18 000
- Franciaország: Kr. e. 31 000–28 000
- Kárpát-Medence és Ukrajna: Kr. e. 28 000–24 000
- Orosz sztyeppék: Kr. e. 24 000–20 000
- Bajkál-tó és környéke – Mal’ta–Buret’: Kr. e. 24 000–15 000
Nyugat-Európai és Kárpát-medencei neolitikus és bronzkori kultúrák
- Körös–Starčevo kultúra – Kr. e. 6200–5500 (Dél-Alföld: Tisza–Körös vidéke, Észak-Szerbia: Starčevo, a névadó lelőhely Belgrád közelében, Horvátország egy része, Románia nyugati területe)
- Vinca kultúra – Kr. e. 5700–4500 (Délkelet-Európa, főként a Duna–Száva–Morava vidékén, mai Szerbia – névadó lelőhely: Vinča–Belo Brdo, Belgrád közelében, Dél-Magyarország, Románia nyugati része, Bosznia-Hercegovina, Bulgária egyes területei)
- Kárpát-medencei vonaldíszes kerámia kultúra – Kr. e. 5500–4900 (Magyarország nagy része, Szlovákia, Ausztria, Csehország, Dél-Lengyelország, Németország – korai terjeszkedési irány)
- Bükk kultúra – Kr. e. 5200–4900 (Északkelet-Magyarország, Bükk hegység, Kelet-Szlovákia)
- Cucuteni–Tripolje (Tripillia) kultúra – Kr. e. 4800–3000 (Kelet-Közép-Európa és Nyugat-Eurázsia határvidéke, mai Románia – Cucuteni, Moldova, Ukrajna nyugati és középső része – Tripillia)
- Baden kultúra – Kr. e. 3600–2800 (Kárpát-medence)
- Vučedol kultúra – Kr. e. 3000–2200 (Duna–Dráva térség)
- Megalit kultúrák – Kr. e. 5000 – 1500 (Európa, Brit-szigetek, Földközi-tenger nyugati térségében: Bretagne, Málta)
→ Kőépítmények (Stonehenge, Carnac, Ġgantija), korai kozmikus és napvallásos hitrendszerek - Kisapostagi Kultúra – Kr.e. 2000-1600 (a mai Magyarország területén)
Közel-keleti, Eurázsiai és Közép-Ázsiai neolitikus és bronzkori kultúrák
- Natúf kultúra (Natufian) – Kr. e. 12 500–9 500 (Levant)
- Taş Tepeler kultúra – Kr. e. 9600–8200 (Délkelet-Anatólia, mai Törökország – Şanlıurfa régió: Göbekli Tepe, Karahantepe, Sayburç, Sefertepe, Harbetsuvan Tepesi, Çakmaktepe, Gürcütepe)
- Szintasta–andronovói kultúrkör – Kr. e. 2500–2000 (kb. mai Ukrajna–Dél-Oroszország–Kazahsztán térsége) – idóárják ősei.
- Seima-Turbino kultúra – Kr. e. 2200–1900 (Észak-Eurázsiában, felölelve a balti térségtől Mongóliáig és Kínáig terjedő területeket)
- Andronovo kultúra – Kr. e. 2000–900 (Szibéria–Kazahsztán)
- Szrubnaja-kultúra (vagy faházas sírok kultúrája) – Kr. e. 1900-1200 (a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger közötti sztyeppéken, a Volga és a Dnyeper folyók vidékén)
- Hurri kultúra – Kr. e. 2500–1300 (Észak-Mezopotámia, Kaukázus pereme)
- Kaukázus–Örmény-felföld kulturális fejlődési lánc:
- Kura–Araxes kultúra – Kr. e. 3400–2000 (Kaukázus, Örmény-felföld, Kelet-Anatólia)
- Trialeti–Vanadzor kultúra – Kr. e. 2200–1500 (Dél-Kaukázus: Grúzia, Örményország)
- Hayasa–Azzi – Kr. e. 1500–1200 (Kelet-Anatólia, Örmény-felföld)
- Nairi törzsszövetség – Kr. e. 1200–900 (Örmény-felföld, Van-tó környéke)
- Mittani kultúra – Kr. e. 1500–1300 (Észak-Mezopotámia és Észak-Szíria, azaz a mai Törökország délkeleti része, Szíria és Irak északi része)
Uráli–finnugor régészeti kulturális horizont
- Kama kultúra – Kr. e. 5000–3000 (Volga–Káma térség)
- Mezhovskaya-kultúra – Kr. e. 1300-500 (Dél-Urál régió, Oroszország)
- Ananyino kultúra – Kr. e. 800–300 (Volga–Káma térség)
- Gorodets kultúra – Kr. e. 700–200 (Oka–Volga térség)
- Karajakupovo kultúra – Kr. u. 600–900 (Volga–Urál régió)
Ob-Ugor népek
- Hantik (osztjákok – etnikai-nyelvi közösség)
- Manysik (vogulok – etnikai-nyelvi közösség)
Európai és sztyeppei kultúrák
- Jamnaja kultúra – Kr. e. 3300–2600 (Pontus–Kaszpi sztyeppe)
- Katakomba kultúra – Kr. e. 2800–2200 (Kelet-európai sztyeppe)
- Poltavka kultúra – Kr. e. 2700–2100 (Volga–Urál térség)
- Abasevo kultúra – Kr. e. 2500–1900 (Volga–Káma térség)
- Fatyanovo–Balanovo kultúra – Kr. e. 2800–2000 (Nyugat-Oroszország)
- Afanaszjevo kultúra – Kr. e. 3300–2500 (Altáj, Dél-Szibéria)
- Trák–géta–dák kultúrkör – Kr. e. 1200 – Kr. u. 106 (Balkán-félsziget, Duna alsó szakasza, mai Románia, Bulgária, Észak-Görögország)
- Kelta kultúra – Kr. e. 1200 – Kr. u. 400 (Nyugat- és Közép-Európa) → Druida hitvilág, természetkultusz, mágikus rítusok
- Hallstatt = korai vaskori kelták – Kr. e. 800–450 (Alpok térsége, Közép-Európa)
- La Tène = érett/terjeszkedő kelták – Kr. e. 450–Kr. e. 1. sz. (Hallstatt környéke → innen terjed szét Nyugat-Európában)
- Szkíta kulturális kör – Kr. e. 900–Kr. u. 200 (Sztyeppeöv)
- Urartu királyság – Kr. e. 900–600 (Örmény-felföld)
- Szarmata kultúrkör – Kr. e. 300 – Kr. u. 400 (Kelet-Európa)
Afrika és Közel-Kelet
- Nok kultúra – Kr. e. 1000–Kr. u. 300 (Nyugat-Afrika)
- Bantu – Kr. e. 2000–Kr. u. 1500 (etnikai-nyelvi folyamat)
Amerika ősi kultúrái
- Clovis kultúra – Kr. e. 13 000–11 000 (Észak-Amerika)
- Norte Chico (Caral) – Kr. e. 3000–1800 (Andok – Peru)
- Ancestral Pueblo (Anasazi) – Kr. u. 500-1300 (Délnyugat-USA, Észak-Amerika)
- Teotihuacan – Kr. u. 100–550 (Mexikó)
Óceániai és sarkvidéki kultúrák
- Sarkvidéki kulturális hagyományok (eszkimók / inuitok) – Kr. e. 3000 – napjainkig (Grönland, Kanada, Alaszka, Szibéria),
→ Az őslakos amerikai kultúrák északi ága. - Óceániai és polinéz kultúrák – Kr. e. 3000 – Kr. u. 1800 (Maori, Rapa Nui, Hawai’i, etnikai-tengeri kultúrák)→ Navigációs csillagvallás, mana-energia, moai-szobrok
- Lapita-kultúra – Kr. e. 1500–500 (Polinézia, Melanézia)
Középkorba átvezető hagyományos kultúrák
- Gótok (keleti germán népcsoport) – Kr. e. 2. század – Kr. u. 6. század (Eredet: Dél-Skandinávia → Visztula-vidék → Fekete-tenger térsége → Római Birodalom)
- Viking kultúra – Kr. u. 800–1100 (Skandinávia, Brit-szigetek, északi germán etnikai-történeti kultúra)
Délkelet-ázsiai korai kultúrák
- Jómon-kultúra – Kr. e. 14 000–300 (Japán)
- Japán sintó vallási rendszer– Kr. e. 660 – napjainkig
→ Kami-szellemek, természetimádat, császári isteni eredet - Da But-kultúra: – Kr. e. 7000–5000 (Vietnám)
- Đông Sơn kultúra – Kr. e. 700–Kr. u. 200 (Vietnam)
II. ŐSI CIVILIZÁCIÓK (városállamok, írás, technikai fejlettség)
A kultúra fejlett, szervezett társadalmi-technikai formája. A városállamok és írás megjelenésével létrejött a civilizáció kora: Mezopotámia, Egyiptom, Indus-völgy, Kína és Mesoamerika. Ezek a társadalmak már törvényekkel, hierarchiával és fejlett technológiával rendelkeztek, miközben az isteni rendbe vetett hit uralta mindennapjaikat.
Mezopotámiai civilizáció
- Sumér korszak – Kr. e. Kr. e. 3500 – 2300 (Dél-Mezopotámia)
- Akkád kor – Kr. e. 2334 – 2154
- Óbabiloni korszak (Hammurapi) – Kr. e. 1894 – 1595 (Közép-Mezopotámia)
- Újbabiloni korszak (Nabukodonozor) – Kr. e. 626 – 539 (Közép-Mezopotámia)
- Asszír civilizáció – Kr. e. 2000 – 609 (Észak-Mezopotámia)
Indus-völgyi civilizáció (India, Pakisztán)
- Kr. e. 3300 – 1300
- Harappa és Mohendzso-Dáró – városállami korszak
Európai civilizációk (görög, római)
- Minoszi civilizáció – Kr. e. 3000 – 1450 (Kréta szigetén)
- Mükénéi civilizáció (erődített városok) – Kr. e. 1600–1100 (Görögország)
- Etruszk civilizáció (városállamok) – Kr. e. kb. 800 – 300 (Közép-Itália: mai Toszkána, Lazio, Umbria)
Egyiptomi civilizáció
- Óbirodalom – Kr. e. 2700 – 2200
- Középbirodalom – Kr. e. 2050 – 1650
- Újbirodalom – Kr. e. 1550 – 1070
- Ptolemaioszi (görög–egyiptomi) korszak – Kr. e. 332 – 30
Kínai civilizáció
- Hsia–Shang–Zhou dinasztiák – Kr. e. 2100 – 256
- Csin-dinasztia (első császárság) – Kr. e. 221 – 206
Mesoamerikai civilizációk (Közép- és Dél-Amerika)
- Olmék – Kr. e. 1500 – 400
- Maja – Kr. e. 250 – Kr. u. 1500
- Azték – Kr. u. 1300 – 1521
- Inka – Kr. u. 1400 – 1530
Föníciai városállamok (Levantei partvidék)
- Kr. e. 1200 – 300 (Türosz, Szidón, Karthágó)
Izraelita–zsidó civilizáció (Levant)
- Kr. e. 1050 – 586 (Izrael és Júda királyságai,
- Merneptah-sztélé (Egyiptom, i.e. ~1207) = „Izrael” név szerepel rajta
Afrikai civilizációk (Észak- és Nyugat-Afrika)
- Núbia / Kus – Kr. e. 2500 – Kr. u. 350
- Etióp / Akszúm királyság – Kr. e. 100 – Kr. u. 940
- Mali és Songhai birodalmak – Kr. u. 1200 – 1600
III. BIRODALMAK (politikai, katonai és vallási központok)
A birodalmak a civilizációk politikai kiterjesztése: hatalom, hódítás és vallási-katonai központosítás egyetlen uralom alatt. Tehát egy politikai-katonai rendszer, amely több népet, területet és kultúrát egyesít egy uralkodó vagy központi hatalom alatt.
- Hettita Birodalom – Kr. e. 1600–1200 (Anatólia)
- Perzsa birodalmak
- Méd Birodalom – Kr. e. 678 – 549
- Akhaimenida (Óperzsa) – Kr. e. 550 – 330
- Szeleukida Birodalom – Kr. e. 312 – 63 (Nagy Sándor egyik vezére, Szeleukosz alapítja, Szíria, Mezopotámia, Perzsia, Levante, Kis-Ázsia)
- Pártus – Kr. e. 247 – Kr. u. 224
- Szászánida – Kr. u. 224 – 651
- Görög világ
- Mükénéi kultúra – Kr. e. 1600 – 1100
- Klasszikus görög korszak – Kr. e. 800 – 323
- Hellenisztikus királyságok (Alexandrosz utódai) – Kr. e. 323 – 30
- Római világ
- Köztársaság – Kr. e. 509 – 27
- Császárság – Kr. e. 27 – Kr. u. 476
- Német–római Birodalom – Kr. u. 962 – 1806
- Bizánci Birodalom (Kelet-Római) – Kr. u. 330 – 1453
- Maurja Birodalom (India) – Kr. e. 322 – 185
- Hun Birodalom – Kr. u. 370 – 469
- Avar Kaganátus – Kr. u. 567 – 822
- Tatár–Mongol Birodalom – Kr. u. 1206 – 1368
- Arab Kalifátusok (Rásidún, Umajjád, Abbászida) – Kr. u. 632 – 1258
- Japán Császárság – Kr. e. 660 – napjainkig
- Magyar Királyság – Kr. u. 1000 – 1526
- Afrikai királyságok (Mali, Benin, Zulu) – Kr. u. 1230 – 1800
- Pagan Királyság (Burma) – Kr. u. 849 – 1297
A civilizációk és birodalmak – zárógondolat:
A civilizációk és birodalmak felemelkedése és bukása arra emlékeztet, hogy még a legerősebb hatalmi rendszerek is mulandók: átalakulnak, felbomlanak, vagy más formában élnek tovább a kultúrákban, eszmékben és intézményekben, amelyek a történelem rétegeiben hagyták nyomukat.
Ez a bejegyzés az „Összefoglaló lista” cikksorozat része, amely nagy időívben rendezi össze az emberi gondolkodás, kultúra, tudomány és hitvilág összefüggéseit, hogy a részletek mögött kirajzolódjon az egész.
Kiemelt kép: Mit hoz a világrendszerváltás, Latoszogblog.hu




Ez az oldal reCAPTCHA-val védett, és a Google Adatvédelmi irányelvei és Szolgáltatási feltételei érvényesek.