Művészeti korszakok az őskortól napjainkig – összefoglaló lista

A művészeti korszakok a festészet–szobrászat–építészet–zene–irodalom közös íve alapján

A művészeti korszakok végigkísérik az emberiség gondolkodásának és világképének változását. A barlangrajzoktól a kortárs digitális művészetig mindegyik korszak egy újfajta látásmódot hozott létre. Ez az összefoglaló lista röviden bemutatja a legfontosabb stílusokat, jellemzőiket és képviselőiket, időrendben.

1. Őskori művészet (i.e. 40 000 – i.e. 3000)

Jellemzők: barlangrajzok, totemek, mágikus gondolkodás; a művészet a túlélés és rítusok része.

• Képzőművészet: Lascaux, Altamira.
• Építészet: Göbekli Tepe, Stonehenge

2. Ókori művészet (i.e. 3000 – i.sz. 500)

Jellemzők: hierarchikus ábrázolás, istenkirályok, monumentális építészet; realizmus kezdete.
Kultúrák: Egyiptom, Mezopotámia, Görög–Római világ.

Ókori Egyiptom (i.e. 3000–332)

• Irodalom: Halottak Könyve, Ptahhotep intelmei
• Zene: hárfa, lant, sistrum
• Építészet: Imhotep (Dzsószer piramisának építésze)
• Filozófia/misztika: Hermész Triszmegisztosz (hermetika alapja)

Mezopotámia (i.e. 3000–539)

• Irodalom: Gilgames-eposz
• Zene: líra, papi himnuszok
• Építészet: zikkuratok
• Tudomány: csillagász-papok, matematikusok

Ókori Görögország (i.e. 800–146)

• Irodalom: Homérosz, Hesziodosz, Szophoklész, Euripidész, Aiszkhülosz
• Filozófia: Platón, Arisztotelész, Szókratész
• Zene: Pitagorasz harmóniaelmélete
• Építészet: Iktinosz, Kallikratész (Parthenón)
• Szobrászat: Pheidiasz, Polükleitosz

Római birodalom (i.e. 27 – i.sz. 476)

• Irodalom: Vergilius, Ovidius, Horatius
• Történetírás: Tacitus, Livius
• Zene: korai keresztény liturgikus zene
• Építészet: Vitruvius
• Szobrászat: császárportrék, Diadalívek

3. Középkor – Bizánci, román, gótikus művészet (5–14. század)

Jellemzők: vallásközpontúság, ikonok, arany háttér, katedrálisok, üvegablakok; a művészet funkciója: tanítani.

• Képzőművészet: Giotto (átmenet a reneszánsz felé).
• Irodalom: Dante, Aquinói Tamás, Szent Ágoston
• Zene: gregorián, Hildegard von Bingen
• Építészet: gótika — Chartres, Notre Dame
• Festészet: Cimabue, Giotto

4. Reneszánsz (1400–1520)

Jellemzők: emberközpontúság, perspektíva, anatómiai realizmus, harmónia és arányok.

• Képzőművészet: Leonardo, Michelangelo, Raffaello.
• Irodalom: Petrarca, Boccaccio, Shakespeare
• Zene: Palestrina, Josquin des Prez
• Filozófia: Machiavelli, Erasmus
• Építészet: Brunelleschi, Palladio
• Tánc: udvari reneszánsz táncok

5. Manierizmus (1520–1600)

Jellemzők: hosszú aránytalan figurák, drámai pózok, hűvös színvilág, mesterkélt elegancia.

• Képzőművészet: El Greco, Parmigianino.

6. Barokk (1600–1750)

Jellemzők: dráma, fény–árnyék kontraszt, mozgalmasság, érzelmi hatáskeltés.

• Képzőművészet: Caravaggio, Rubens.
• Irodalom: Milton, Calderón, Racine
• Zene: Bach, Händel, Vivaldi, Monteverdi
• Építészet: Bernini, Borromini
• Tánc: királyi balett (XIV. Lajos udvara)

7. Rokokó (1730–1780)

Jellemzők: játékosság, erotikus idill, pasztellszínek, könnyed formák.

• Képzőművészet: Boucher, Fragonard.
• Irodalom: Voltaire, Diderot, Rousseau
• Zene: Rameau, Couperin, Mozart korai művei
• Építészet: Neumann, Cuvilliés

8. Klasszicizmus (1750–1850)

Jellemzők: visszatérés az ókori rendhez, fegyelemhez, tiszta formákhoz; a felvilágosodás művészete.

• Képzőművészet: David, Ingres.
• Irodalom: Goethe, Schiller
• Zene: Mozart, Beethoven, Haydn
• Filozófia: Kant, Hegel
• Építészet: Karl Friedrich Schinkel

9. Romantika (1800–1850)

Jellemzők: érzelmi intenzitás, szabadságeszmény, természet–ember konfliktus.

• Irodalom: Byron, Keats, Shelley, Hugo
• Zene: Chopin, Schumann, Liszt, Wagner
• Festészet: Delacroix, Caspar David Friedrich, késői Goya
• Tánc: Giselle – korai romantikus balett

10. Realizmus (1840–1880)

Jellemzők: társadalmi valóság hiteles, sokszor nyers bemutatása.

• Képzőművészet: Courbet, Millet.
• Irodalom: Tolsztoj, Dosztojevszkij, Flaubert
• Zene: Muszorgszkij, Verdi
• Színház: Ibsen

11. Impresszionizmus (1870–1900)

Jellemzők: fény és pillanat megragadása, vibráló színfoltok, plein-air festés.

• Képzőművészet: Monet, Renoir, Degas.
• Irodalom: Mallarmé
• Zene: Debussy, Ravel
• Tánc: Isadora Duncan (modern tánc forradalma)

12. Posztimpresszionizmus (1880–1910)

Jellemzők: személyes stílusok, erős színek, formatorzítás – az egyéni ÉN feltűnése.
Technikai irányzat: pointillizmus (Seurat, Signac).

• Képzőművészet: Van Gogh, Cézanne, Gauguin.
• Irodalom: Rimbaud, Verlaine
• Zene: Mahler, Strauss

13. Szimbolizmus (1890–1910)

• Irodalom: Oscar Wilde, Maeterlinck, Baudelaire
• Zene: Scriabin
• Filozófia: Nietzsche

14. Szecesszió / Art Nouveau (1890–1910)

Jellemzők: ornamentika, női alakok, arany dekorativitás, indás és organikus formák.

• Képzőművészet: Klimt, Mucha
• Irodalom: Stefan George
• Zene: Puccini (késő romantikus), Debussy
• Építészet: Gaudí, Otto Wagner

15. Expresszionizmus (1905–1920)

Jellemzők: torzított formák és heves érzelmi színek; a modern szorongás megjelenése.

• Képzőművészet: Munch, Schiele, Kirchner.
• Irodalom: Kafka, Trakl
• Zene: Schönberg, Berg
• Színház: Brecht

16. Kubizmus (1907–1920)

Jellemzők: geometriai bontás, több nézőpont egyszerre, szín- és forma redukció.

• Képzőművészet: Picasso, Braque.

17. Futurizmus (1909–1920)

Jellemzők: sebesség, technika, ipari dinamizmus, mozgás kultusza.

• Képzőművészet: Boccioni, Marinetti.
• Irodalom: Marinetti

18. Dadaizmus (1916–1924)

Jellemzők: anti-művészet, abszurd, tiltakozás a háború és a logika ellen.

• Képzőművészet: Duchamp, Arp.

19. Szürrealizmus (1924–1950)

Jellemzők: álomszerű terek, tudattalan szimbólumai, pszichoanalitikus hatás.

• Képzőművészet: Dalí, Magritte, Max Ernst.
• Irodalom: André Breton, García Lorca
• Zene: Messiaen
• Film: Luis Buñuel

20. Bauhaus / Funkcionalizmus (1919–1933)

Jellemzők: formakövető funkció, geometrikus egyszerűség, ipari esztétika, modern design kezdete.

• Képzőművészet: Gropius, Moholy-Nagy, Klee.

21. Szuprematizmus (1915–1930)

Jellemzők: tiszta geometria, színmezők, spirituális absztrakció; a „tiszta érzés” művészete.

• Képzőművészet: Kazimir Malevics (Fekete négyzet).

22. Absztrakt művészet (1910– )

Jellemzők: valóságtól teljesen elszakadó formák, tiszta kompozíció vagy színstruktúrák.

• Képzőművészet: Kandinsky, Mondrian.

23. Absztrakt expresszionizmus (1940–1960)

Jellemzők: gesztusfestészet, hatalmas vásznak, érzelmi energia hullámai.

• Képzőművészet: Rothko, Pollock, de Kooning.
• Zene: John Cage
• Irodalom: Beat-nemzedék (Ginsberg, Kerouac)

24. Pop art (1950–1970)

Jellemzők: tömegkultúra, reklámnyelv, ikonok, ismétlés; az identitás gépiesedése.

• Képzőművészet: Lichtenstein
• Irodalom: Andy Warhol írásai(!)
• Zene: Beatles, Bowie – popkultúra művészeti fordulata

25. Minimalizmus (1960– )

Jellemzők: redukció, tiszta formák, ismétlődés, ipari anyagok.

• Képzőművészet: Donald Judd, Agnes Martin
• Zene: Philip Glass, Steve Reich
• Építészet: Tadao Ando, Mies van der Rohe

26. Posztmodern művészet (1970– )

Jellemzők: irónia, stílusidézés, “semmi sem eredeti” hozzáállás, konceptualizmus.

• Képzőművészet: Jeff Koons, Cindy Sherman.
• Irodalom: Umberto Eco, Pynchon
• Zene: Brian Eno, Laurie Anderson
• Építészet: Zaha Hadid

27. Kortárs művészet (1990– )

Jellemzők: digitális művészet, AI-art, performansz, installáció, testművészet.

• Képzőművészet: Banksy, Marina Abramović.
• Irodalom: Murakami, Houellebecq
• Zene: Hans Zimmer
• Digitális művészet: Beeple
• AI-művészet: Refik Anadol

Ez a bejegyzés az „Összefoglaló lista” cikksorozat része, amely nagy időívben rendezi össze az emberi gondolkodás, kultúra, tudomány és hitvilág összefüggéseit, hogy a részletek mögött kirajzolódjon az egész.

Kiemelt kép forrása: Pinterest