A digitális Európa csendes privatizációja – a Schwarz Gruppe, az SAP és az XM Cyber összefonódásának valódi tétje

Az emberek (és sajnos a politikusok, újságírók többsége is) nem értik, milyen hatalom az, amikor valaki nem a személyes adatot birtokolja, hanem az infrastruktúrát, amelyen MINDEN adat átfolyik. És pontosan ez történik a Schwarz Gruppe – SAP – XM Cyber háromszögben.
Ez nem összeesküvés elmélet, hanem valós piaci és technológiai kockázatelemzés:

• Az SAP már így is domináns az állami rendszerekben (egészségügy, adóhivatal, bankok, vállalati HR-adatok, pénzügy).
  Mit csinál? Az SAP olyan vállalatirányítási rendszert ad el (ERP), amely kezeli: pénzügyet, könyvelést, munkaügyet / személyzeti adatokat, számlázást, logisztikát, banki rendszerek egy részét, egészségügyi intézmények nyilvántartásait. Az SAP már így is domináns Európában. Vizsgálat alatt áll jelen pillanatban is az EU-ban erőfölénnyel való visszaélésért.
  📌 Az EU állami rendszereinek jelentős része SAP-ra épül.

• A STACKIT (Schwarz felhő) alternatívát kínál az amerikai Big Tech (AWS / Azure / Google Cloud) helyett.
  A Schwarz Gruppe (Lidl – Kaufland – PreZero – Schwarz Digits – STACKIT) a világ 4. legnagyobb kiskereskedelmi szereplője. A Schwarz Gruppe nem „egy bolt”, van saját: felhőszolgáltatása (STACKIT), kiberbiztonsági részlege (Schwarz Digits), médiatevékenysége, egészségügyi kutatása, digitális identitással kapcsolatos pilot-projektek.
  📌 Ez már nem kereskedelem. Ez adat-infrastruktúra.

• Az XM Cyber minden hálózati réshez hozzáfér, mert „támadóként gondolkodik” – az izraeli kiberfegyver a “védelem” mögött. Módszer:
  az infrastruktúrát úgy elemzi, mintha támadó lenne és feltárja a kritikus sebezhetőségeket. Ez a technológia eredetileg: katonai és állami hírszerzés által használt megközelítés.

Ha valaki egyben tulajdonolja:

• a felhőt, ahol az adatok vannak,
• az alkalmazást, amin az adatok futnak (SAP),
• és az elemző-rendszert, ami a hálózatot vizsgálja (XM Cyber),

akkor meta-szinten rendelkezik kontrollal, azaz:

✔ lehetővé teszi infrastruktúra-ellenőrzést
✔ észrevétlen megfigyelést
✔ adatforgalom elemzését
✔ hozzáférést az állami rendszerekhez meta-szinten

Ha a teljes infrastruktúra egy helyre koncentrál, az precedens nélküli hatalom. Egyetlen családi tulajdonú német vállalat olyan infrastruktúrát épít ki, amelyen az EU állami, kiberbiztonsági és gazdasági adatfolyamai átmennek – és ezt egy katonai szintű izraeli kiberrendszer védi. Ez a modern adatmonopólium csendes kialakulása.

Miért különösen aggasztó, hogy ez egy magáncég?

Ez NEM személyes adatok böngészése. Ez infrastruktúra-kontroll. És az még veszélyesebb. Nem arról van szó, hogy „a Schwarz Gruppe megnézi a bankszámládat”. Hanem arról, hogy a cég – infrastruktúra szinten – olyan szerepkörbe kerül, mint egy „magán-NSA”. Aki a szervert birtokolja, az az adatokat is.

• nincs demokratikus kontroll
• nincs parlamenti felügyelet
• nincs átláthatóság
• nincs garancia arra, ki fér hozzá adatokhoz
• egy üzleti érdek dönt a biztonságról

Ez nem adatbiztonsági kérdés. Ez államhatalmi kérdés. Ha egy állam hibázik, leváltható. Ha egy cég hibázik, nincs felelősség.

És miért nem beszél róla senki?

Mert a hivatalos kommunikáció így hangzik: „Európai adatokat európai felhőkben kell tárolni.”
Ez jól hangzik.
Csakhogy a mondat másik fele hiányzik: „…és ezeket a felhőket magáncégek fogják üzemeltetni.”

📌 Nem az Európai Unió. Nem kormányok. ❗Egyetlen tulajdonos.❗

Mi történik, ha a digitális identitás is erre a rendszerre kerül?

Az EU digitális személyazonosító kezdeményezése (eIDAS 2.0) teljes állampolgári profilok összekötését teszi lehetővé:

• személyi adatok
• adónyilvántartás
• banki tranzakciók
• egészségügyi dokumentumok
• jogosítvány, lakcím, biztosítás
• digitális aláírás

Ha ez az infrastruktúra nem állami, hanem üzleti tulajdon:

✔ az adatok összekapcsolhatók
✔ viselkedési profil építhető
✔ pénzügyi és társadalmi kontroll válik lehetővé
✔ nincs demokratikus felügyelet

Következtetés

Az SAP, a Schwarz Gruppe és az XM Cyber integrációja megállíthatatlanul abba az irányba viszi Európát, hogy:

• a kormányzati rendszerek
• az állampolgári adatok
• a digitális identitások
• a pénzügyi infrastruktúra

egy magáncég technológiáján fusson.

Ez nem technikai kérdés. Ez hatalmi kérdés. Ha a digitális Európa alapja nem köztulajdon, hanem üzleti tulajdon: akkor Európa nem digitális jogállam, hanem digitális bérlő lesz.