Bevezetés
2024 őszén Semjén Zsolt benyújtotta a T/12794-es számú törvényjavaslatot, amely a hivatalos indoklás szerint „a belügyi humán ágazatokat érintő törvények módosításáról” szól. Papíron ez technikai, szervezeti jellegű változtatás. A valóságban azonban ez a jogszabály Magyarország csatlakozását készíti elő az Európai Unió digitális személyazonossági rendszeréhez, az EUDI Wallethez.
Ez a törvény a magyar adatstruktúra újrakalibrálása: az állampolgári, egészségügyi, oktatási és szociális adatok összekapcsolásának jogi és technikai alapja. Vagyis: ez az a kapu, amelyen keresztül Magyarország belép a digitális Európa korszakába – egy olyan rendszerbe, amely kényelmet ígér, de adatvezérelt függőséget hoz.
A T/12794-es törvényjavaslat lényege
A törvényjavaslat főbb pontjai első pillantásra ártalmatlannak tűnnek: adatkezelési és hozzáférési szabályok módosítása, a Belügyminisztérium hatásköreinek bővítése, az informatikai nyilvántartások modernizálása. A háttérben viszont egy uniós követelmény teljesítése zajlik: az eIDAS 2.0 rendelet előírja, hogy minden tagállamnak meg kell teremtenie a feltételeket a digitális személyazonosság (EUDI Wallet) bevezetéséhez.
A magyar törvény pontosan ezt teszi lehetővé:
- összekapcsolja a különböző állami adatbázisokat,
- központosítja az oktatási, egészségügyi, szociális és rendészeti adatokat,
- és megnyitja az utat az EU-s eIDAS-node rendszerhez való csatlakozás előtt.
Röviden: a Semjén-törvény az előszoba a magyar digitális identitásrendszerhez.
Magyarország státusza az EU digitális hálózatában
Az Európai Bizottság eIDAS „Country Overview” adatai szerint Magyarország jelenleg „Under development” státuszban van. Ez azt jelenti, hogy az ország már dolgozik azon a nemzeti e-ID rendszeren, amelyet az uniós hálózatba integrálni lehet.
Egy ilyen rendszer lényege, hogy a magyar polgár egyetlen digitális azonosítóval – akár mobilon, akár kártyán – be tud majd jelentkezni az uniós szolgáltatásokba: bankokba, biztosítókhoz, egészségügyi portálokra, közlekedési és oktatási rendszerekbe.
Ez elsőre praktikusnak tűnik. De ha megértjük, kik üzemeltetik a háttér-infrastruktúrát, az előnyök gyorsan árnyoldallá válnak.
A technológiai háttér – kik építik Európa digitális gerincét?
A digitális identitásrendszert nem kizárólag állami fejlesztők hozzák létre. Az infrastruktúrát olyan magáncégek építik, amelyek már ma is kulcsszereplők az európai adatkezelésben.
A legfontosabb közülük a Schwarz Gruppe – a Lidl és a Kaufland anyavállalata –, amely:
- Európa legnagyobb privát felhő- és adatközpontját hozza létre,
- 2021-ben felvásárolta az izraeli XM Cyber biztonsági céget,
- stratégiai partner az SAP-val az „RISE with SAP” programban,
- és olyan IT-rendszereket szolgáltat, amelyekben állami adatok is futnak.
Ezek a rendszerek nem állami tulajdonban vannak, hanem vállalati kézben. Ha a magyar állami rendszerek ezekhez a felhőkhöz csatlakoznak,
akkor az állampolgári adatok technikai értelemben külföldi szervereken lesznek tárolva – egy olyan infrastruktúrában, ahol a demokratikus ellenőrzés korlátozott.
Mit tartalmaznak az összekapcsolt adatbázisok?
A magyar integráció lényege az, hogy a korábban külön kezelt nyilvántartások – személyi, oktatási, szociális, egészségügyi és rendészeti – összehangolt adatkapcsolatba kerüljenek.
Ez lehetővé teszi:
- a digitális személyazonosság (e-ID) azonnali hitelesítését,
- az EUDI Wallethez való kapcsolódást,
- és a különböző adatrétegek közti keresztkapcsolatot (pl. egy személy egészségügyi, pénzügyi, oktatási adatai egy struktúrában).
Ez technológiai értelemben „egységes rendszer”. De társadalmi szempontból egy mindenható adatstruktúra, ahol az ember nemcsak polgár, hanem adatprofil – pontszámmal, előélettel, kockázati besorolással.
A magánkézben lévő kontroll veszélye
Ha az EU digitális infrastruktúráját ugyanaz a vállalati hálózat működteti, amelyhez Magyarország is csatlakozik, akkor a kérdés többé nem az, ki a felhasználó, hanem ki az adatgazda.
A Schwarz Gruppe és partnerei – az SAP és az XM Cyber – már most európai szintű AI-fejlesztési központokat hoznak létre. Ha ezekhez hozzáfér az eIDAS és EUDI Wallet adatbázis, akkor a mesterséges intelligencia valós személyi adatokon tanul.
A döntések automatizálódnak: hitelbírálat, határátlépés, állampolgári jogosultság, társadalmi besorolás. Ez az adatvezérelt társadalom alapja. És ebben a rendszerben az ember nem kérdezhet vissza.
Miért kockázatos mindez Magyarország számára?
A magyar törvény nem önmagában veszélyes – hanem azért, mert beleilleszti az országot egy olyan struktúrába, amelyben az adat és a döntés nem nemzeti szinten marad. Ha egy hibás adat bekerül a rendszerbe („garbage in”), az már nem csak egy hivatalnál okoz tévedést, hanem az egész európai hálózatban hibát generál.
Egyetlen tévesen rögzített személyazonosság több országban válthat ki automatikus tiltásokat, letiltásokat, elutasításokat. És ha az adat magánfelhőben fut, nem is tudjuk, hol keletkezett a hiba.
Társadalmi tájékoztatás nélkül
A T/12794-es javaslatról nem zajlott érdemi társadalmi egyeztetés. Nem készült hatástanulmány a hosszú távú adatbiztonsági és emberi jogi következményekről. A nyilvánosság számára ez „technikai törvény” maradt, holott stratégiai irányváltás.
Magyarország így csendben bekapcsolódik abba az adat-infrastruktúrába, amelyet más európai országok már magánkézben építenek.
Ez nem csupán digitális modernizáció – hanem a nemzeti szuverenitás adat-szintű átadása.
Összegzés
A Semjén-féle törvény tehát nem önálló projekt, hanem az EUDI Wallethez és az eIDAS-rendszerhez való bekapcsolódás előkészítése.
A magyar állampolgár adatai – születéstől halálig – egy olyan hálózat részévé válnak, ahol a határok, a joghatóság és a felelősség elmosódnak.
A kérdés nem technológiai, hanem erkölcsi:
Kinek az érdekeit szolgálja a digitális állampolgárság – az emberét, vagy azokat, akik az adatokat kezelik?
📌 A „digitális kapu” kinyílt. Hogy mi van a túloldalán, az attól függ, ki tartja a kulcsot.
Az a helyzet,hogy a legbiztonsagosa digitális rendszer sem nyújt létezési biztonságot.
Aki meg akarja érni,hogy eltüntessék mint állpolgárt, az vállalja S digitális állampolgárságot.
Ha arra akar ébredni, hogy nincs munkahelye,nincs egy fillérje se a bankszámlaján,nincs semmilyen biztosítása,tulajdona,lakcíme,állampolgársága,akkor csak vállalja a digitális állampolgárságot.
Már így is totális control alatt vagyunk az állam részéről.Így nemzetközileg is totális control alá kerülünk.
Én úgy látom, hogy óriási lesz a káosz, mert a rendszerek tele vannak hamis adatokkal és politikai döntéseket fognak meghozni AI elemzésekre. A kiberbűnözők sem tüntek el a világból és az AI nekik is egítség. DE ez a káosz előbb vagy utóbb mindenkit el fog érni, ebből a vezetők sem maradnak ki, csak idő kérdése.