A húsbotrány mögött több volt, mint romlott hús
Amikor 2023 őszén először olvastam arról, hogy Magyarországon is fertőzött hús került a boltokba, még azt hittem, „csak” egy élelmiszerbotrányról van szó. Később derült ki, hogy a vizsgálatok szerint több országban – Németországban, Ausztriában, Spanyolországban, Angliában és Franciaországban – hasonlóan szennyezett csirkehús forgalmazása miatt indult nyomozás.
A laboreredmények szerint:
- 50% antibiotikum-rezisztens baktériummal szennyezett,
- 75% fekáliás eredetű baktériumot tartalmazott,
- 33% Listeriás volt,
- 28% Campylobacterrel fertőzött,
- 9% pedig Salmonellás.
A Listeria és az antibiotikum-rezisztens fertőzések akár halálosak lehetnek. A mai napig nincs nyilvános adat arról, hogy volt-e halálos áldozat. Ha valaki ilyen húst szándékosan hoz forgalomba, az már büntetőjogilag is más kategória: akár gondatlanságból elkövetett emberölés, vagy extrém esetben gyilkossági kísérlet is felmerülhet.
Miért lett ez személyes ügy?
Ez a botrány akkor vált személyes üggyé, amikor a férjem egy beszélgetés során azt mondta:
„Nem lesz következmény. A cég a megfelelő politikai oldalon áll.”
(hangfelvétel bizonyítja)
A kérdés, amit akkor tettem fel magamnak:
- Honnan tudta, melyik húsipari beszállító áll a háttérben?
- Honnan tudta, hogy politikailag „védett” szereplők?
Mindez azért volt különösen veszélyes, mert a közös németországi cégünk a nevemen fut. Ha valaki a nevemmel visszaél, és termékekkel kereskedik, amelyek később botrányba fulladnak, az már nem magánélet. Ezért fordultam a NÉBIH-hez, nem botrányt keltve, hanem önvédelemből.
Két év elteltével: kirajzolódik a nagyobb kép
Ahogy az idő telt, és láttam, mi történik Európában, összeállt bennem a kép:
– A Lidl-húsbotrány nem egy országot érintett, hanem Európát.
– Gazdatüntetések robbantak ki egész Európában.
– EU-s pénzek megvonása Magyarországtól: hivatalosan „jogállamisági feltételek” miatt, de a valóságban ez folyamatosan gyengítette a mezőgazdaságot, az egészségügyet és az élelmiszeripart.
– Magyarországon indokolatlanul leöltek több ezer állatot, kb 13 000 (szarvasmarhát és sertést) száj- és körömfájás címen.
– Peresztegen illegális dögtemetőt hoztak létre, ahol:
- több 100 állat tetemet ástak el, ahogy a Mi Hazánk által készült videójában elhangzik,
- állattetemeket ástak el engedély nélkül,
- fertőzött bomlástermék kerülhetett a talajvízbe,
- ragadozók hordták ki a tetemeket,
- lakossági egészségügyi kockázatot okozott,
- környezetkárosítás történt.
Ez nem „hulladékkezelési hiba”. Ez járványügyi bűncselekmény.
– És ekkor megjelent a „megoldás”: a műhús és a rovarfehérje. A Lidl-húsbotrányt követően jelentek meg egymás után a cikkek:
- mesterséges hús,
- laborhús,
- rovarfehérje,
- alternatív fehérjeforrások,
- „az egészségügy így tehermentesíthető”.
Mintha a botrány előfeltétel lett volna egy új piac bevezetéséhez.
A jelen: már az ukrán tojást is Európába hozzuk
A cégünk ma is az én nevemen fut. A férjem most már EU-n kívüli ukrán tojást hozat be cseh partneren keresztül, megkerülve a magyar és német ellátási láncokat. Hivatalosan: „hiány van Nyugat-Európában”.
Csakhogy ilyen szintű hiány normál gazdasági körülmények között nem hiszem, hogy megtörténik.
Amit ma látok a húsbotrány mögött
- gazdák felszámolása
- európai hús- és tojásipar gyengítése
- dögtemetők és járványügyi kockázat
- műhús és rovarfehérje bevezetése
- politikailag védett szereplők
- állami hallgatás
- megfélemlítés és megtorlás azok ellen, akik szólnak
A Lidl-húsbotrány téma folytatásában írok arról, hogy találtam meg a német húsipari céget, majd később arról is írok, hogy melyik volt partnercégünk (a feljelentéssel egy időben – emlékeim szerint csődbe ment a cég), amelyik a feltételezéseim szerint, a terjesztésben szerepet vállalt.




Ez az oldal reCAPTCHA-val védett, és a Google Adatvédelmi irányelvei és Szolgáltatási feltételei érvényesek.