Mi közöm van a Magyarországon is kirobbant Lidl-húsbotrányhoz? – 2. rész

A húsbotrány mögött több volt, mint romlott hús

Amikor 2023 őszén először olvastam arról, hogy Magyarországon is fertőzött hús került a boltokba, még azt hittem, „csak” egy élelmiszerbotrányról van szó. Később derült ki, hogy a vizsgálatok szerint több országban – Németországban, Ausztriában, Spanyolországban, Angliában és Franciaországban – hasonlóan szennyezett csirkehús forgalmazása miatt indult nyomozás.

A laboreredmények szerint:

  • 50% antibiotikum-rezisztens baktériummal szennyezett,
  • 75% fekáliás eredetű baktériumot tartalmazott,
  • 33% Listeriás volt,
  • 28% Campylobacterrel fertőzött,
  • 9% pedig Salmonellás.

A Listeria és az antibiotikum-rezisztens fertőzések akár halálosak lehetnek. A mai napig nincs nyilvános adat arról, hogy volt-e halálos áldozat. Ha valaki ilyen húst szándékosan hoz forgalomba, az már büntetőjogilag is más kategória: akár gondatlanságból elkövetett emberölés, vagy extrém esetben gyilkossági kísérlet is felmerülhet.


Miért lett ez személyes ügy?

Ez a botrány akkor vált személyes üggyé, amikor a férjem egy beszélgetés során azt mondta:

„Nem lesz következmény. A cég a megfelelő politikai oldalon áll.”
(hangfelvétel bizonyítja)

A kérdés, amit akkor tettem fel magamnak:

  • Honnan tudta, melyik húsipari beszállító áll a háttérben?
  • Honnan tudta, hogy politikailag „védett” szereplők?

Mindez azért volt különösen veszélyes, mert a közös németországi cégünk a nevemen fut. Ha valaki a nevemmel visszaél, és termékekkel kereskedik, amelyek később botrányba fulladnak, az már nem magánélet. Ezért fordultam a NÉBIH-hez, nem botrányt keltve, hanem önvédelemből.


Két év elteltével: kirajzolódik a nagyobb kép

Ahogy az idő telt, és láttam, mi történik Európában, összeállt bennem a kép:

– A Lidl-húsbotrány nem egy országot érintett, hanem Európát.
Gazdatüntetések robbantak ki egész Európában.
EU-s pénzek megvonása Magyarországtól: hivatalosan „jogállamisági feltételek” miatt, de a valóságban ez folyamatosan gyengítette a mezőgazdaságot, az egészségügyet és az élelmiszeripart.
Magyarországon indokolatlanul leöltek több ezer állatot, kb 13 000 (szarvasmarhát és sertést) száj- és körömfájás címen.
Peresztegen illegális dögtemetőt hoztak létre, ahol:

  • több 100 állat tetemet ástak el, ahogy a Mi Hazánk által készült videójában elhangzik,
  • állattetemeket ástak el engedély nélkül,
  • fertőzött bomlástermék kerülhetett a talajvízbe,
  • ragadozók hordták ki a tetemeket,
  • lakossági egészségügyi kockázatot okozott,
  • környezetkárosítás történt.

Ez nem „hulladékkezelési hiba”. Ez járványügyi bűncselekmény.


És ekkor megjelent a „megoldás”: a műhús és a rovarfehérje. A Lidl-húsbotrányt követően jelentek meg egymás után a cikkek:

  • mesterséges hús,
  • laborhús,
  • rovarfehérje,
  • alternatív fehérjeforrások,
  • „az egészségügy így tehermentesíthető”.

Mintha a botrány előfeltétel lett volna egy új piac bevezetéséhez.


A jelen: már az ukrán tojást is Európába hozzuk

A cégünk ma is az én nevemen fut. A férjem most már EU-n kívüli ukrán tojást hozat be cseh partneren keresztül, megkerülve a magyar és német ellátási láncokat. Hivatalosan: „hiány van Nyugat-Európában”.

Csakhogy ilyen szintű hiány normál gazdasági körülmények között nem hiszem, hogy megtörténik.


Amit ma látok a húsbotrány mögött

  • gazdák felszámolása
  • európai hús- és tojásipar gyengítése
  • dögtemetők és járványügyi kockázat
  • műhús és rovarfehérje bevezetése
  • politikailag védett szereplők
  • állami hallgatás
  • megfélemlítés és megtorlás azok ellen, akik szólnak

A Lidl-húsbotrány téma folytatásában írok arról, hogy találtam meg a német húsipari céget, majd később arról is írok, hogy melyik volt partnercégünk (a feljelentéssel egy időben – emlékeim szerint csődbe ment a cég), amelyik a feltételezéseim szerint, a terjesztésben szerepet vállalt.

Megosztás

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük