Mi közöm van a Magyarországon is kirobbant Lidl-húsbotrányhoz? – 2. rész

A Lidl-húsbotrány mögött több volt, mint romlott hús

Amikor 2023 őszén először olvastam arról, hogy Magyarországon is fertőzött hús került a boltokba, még azt hittem, „csak” egy élelmiszerbotrányról van szó. Később derült ki, hogy a vizsgálatok szerint több országban – Németországban, Ausztriában, Spanyolországban, Angliában és Franciaországban – hasonlóan szennyezett csirkehús forgalmazása miatt indult nyomozás.

A laboreredmények szerint:

• 50% antibiotikum-rezisztens baktériummal szennyezett,
• 75% fekáliás eredetű baktériumot tartalmazott,
• 33% Listeriás volt,
• 28% Campylobacterrel fertőzött,
• 9% pedig Salmonellás.

A Listeria és az antibiotikum-rezisztens fertőzések akár halálosak lehetnek. A mai napig nincs nyilvános adat arról, hogy volt-e halálos áldozat. Ha valaki ilyen húst szándékosan hoz forgalomba, az már büntetőjogilag is más kategória: akár gondatlanságból elkövetett emberölés, vagy extrém esetben gyilkossági kísérlet is felmerülhet.

Miért lett ez személyes ügy?

Ez a botrány akkor vált személyes üggyé, amikor a férjem egy beszélgetés során azt mondta:

„Nem lesz következmény. A cég a megfelelő politikai oldalon áll.”
(hangfelvétel bizonyítja)

A kérdés, amit akkor tettem fel magamnak:

• Honnan tudta, melyik húsipari beszállító áll a háttérben?
• Honnan tudta, hogy politikailag „védett” szereplők?

Mindez azért volt különösen veszélyes, mert a közös németországi cégünk a nevemen fut. Ha valaki a nevemmel visszaél, és termékekkel kereskedik, amelyek később botrányba fulladnak, az már nem magánélet. Ezért fordultam a NÉBIH-hez, nem botrányt keltve, hanem önvédelemből.

Két év elteltével: kirajzolódik a nagyobb kép

Ahogy az idő telt, és láttam, mi történik Európában, összeállt bennem a kép:

– A Lidl-húsbotrány nem egy országot érintett, hanem Európa több országát is.
– Gazdatüntetések robbantak ki egész Európában.
– EU-s pénzek megvonása Magyarországtól: hivatalosan „jogállamisági feltételek” miatt, de a valóságban ez folyamatosan gyengítette a mezőgazdaságot, az egészségügyet és az élelmiszeripart.
– Magyarországon indokolatlanul leöltek több ezer állatot, kb 13 000 (szarvasmarhát és sertést) száj- és körömfájás címen. Peresztegen (község Győr-Moson-Sopron vármegyében, Magyarország) illegális dögtemetőt hoztak létre, ahol:

• állattetemeket ástak el engedély nélkül, a források kb 5000 állattetemről tudosítottak,
• fertőzött bomlástermék kerülhetett a talajvízbe,
• ragadozók hordták ki a tetemeket,
• lakossági egészségügyi kockázatot okozott,
• környezetkárosítás történt.

Ez nem „hulladékkezelési hiba”, ez járványügyi következmény:

– És ekkor megjelent a „megoldás”: a műhús és a rovarfehérje. A Lidl-húsbotrányt követően jelentek meg egymás után a cikkek:

• mesterséges hús,
• laborhús,
• rovarfehérje,
• alternatív fehérjeforrások,
• „az egészségügy így tehermentesíthető”.

Mintha a botrány előfeltétel lett volna egy új piac bevezetéséhez. Habár felmerült a bioterrorizmus gyanúja is, de bizonyítani végül nem sikerült.

A Portfolio cikke szerint, melynek a címe a Bioterrorizmus a száj- és körömfájás-járvány hátterében, új részletek derültek ki szerint Magyarország és **Szlovákia a 2025-ös száj- és körömfájás (FMD) járvány kapcsán felvetette a bioterrorizmus lehetőségét mint a fertőzés megjelenésének lehetséges okát, miután a kór több mint 10 000 állat leöléséhez vezetett a két országban. Ugyanakkor a cikk szerint tudományos bizonyítékok egyelőre nem támasztják alá azt, hogy a vírus mesterséges úton, szándékosan került volna be a gazdaságokba – tehát a bioterror-felvetés jelenleg nem megalapozott, inkább spekulatív és még tisztázásra váró részlet.

Amit ma látok a Lidl-húsbotrány mögött

• gazdák felszámolása
• európai hús- és tojásipar gyengítése
• dögtemetők és járványügyi kockázat
• műhús és rovarfehérje bevezetése
• politikailag védett szereplők
• állami hallgatás
• megfélemlítés és megtorlás azok ellen, akik szólnak

A Lidl-húsbotrány téma folytatásában írok arról, hogy találtam meg a német húsipari céget, majd később arról is írok, hogy melyik volt partnercégünk (a feljelentéssel egy időben – emlékeim szerint csődbe ment a cég), amelyik a feltételezéseim szerint, a terjesztésben szerepet vállalt.

Zárógondolat:

A Lidl-húsbotrány nem elszigetelt eset, hanem egy modell következménye. Ugyanaz az EU-s agrár- és kereskedelempolitika, amely a gazdákat szabályokkal fojtja meg, miközben piacot nyit olcsó importnak, termeli ki az ilyen ügyeket. Ez nem hiba a rendszerben – hanem maga a rendszer.

Bűncselekmények kategória: ugyanannak a rendszernek a különböző arcai

Ez a bejegyzés a Bűncselekmények kategória része, amely olyan ügyeket gyűjt össze, ahol személyes tapasztalatok és rendszerszintű jelenségek találkoznak: gazdasági visszaélések, intézményi mulasztások, megfigyelési gyakorlatok és iparági összefonódások mentén. A különállónak tűnő történetek mögött gyakran ugyanazok a mintázatok rajzolódnak ki.

A kategórián belül külön címkék alatt követhetők az egyes területek:

• Húsipar – a Mi közöm a Lidl-húsbotrányhoz? cikksorozat és kapcsolódó ügyek
• Megfigyelés – digitális és intézményi kontrollmechanizmusok
• Gyógyszeripar – egészségügyi, kutatási és ipari visszaélések

A cél nem az összefüggések feltárása: hogyan válhat egyéni sorsokon keresztül láthatóvá egy sokkal nagyobb rendszer működése.

A cikksorozat részei:

• Mi közöm van a Magyarországon is kirobbant Lidl-húsbotrányhoz? – 1. Rész
• Mi közöm van a Magyarországon is kirobbant Lidl-húsbotrányhoz? – 2. Rész
• Mi közöm van a Magyarországon is kirobbant Lidl húsbotrányhoz? – 3. Rész