Digitális problémáktól a feljelentésekig

Hogyan jutottam el a digitális problémáktól a panaszleveleken át a feljelentésekig?

Az első szokatlan eseményekre már évekkel korábban felfigyeltem. 2018 körül több olyan helyzetet tapasztaltam, amelyeket akkor még elszigetelt eseteknek tűntek, vagy egyszerűen olyan körülmények következményei, amelyek idővel maguktól megoldódnak. 2019-ben elköltöztünk, és arra számítottam, hogy a korábban tapasztalt jelenségek megszűnnek. Ez azonban nem így történt.

A fordulópontot 2021 őszén a válóperes ügyvéd felkeresése jelentette. Ezt követően egyszerre több területen jelentkeztek problémák: a házasságom megromlásával párhuzamosan egyre erőteljesebb konfliktusok alakultak ki a magánéletemben, miközben a digitális térben is megszaporodtak azok az anomáliák, amelyek korábban csak elszórtan jelentkeztek. 2022-re már több különböző probléma futott össze egyszerre.

E-mailes kommunikációs hibák, online fiókokkal kapcsolatos kérdések, hálózati és internetes problémák, valamint hivatalos levelezéseket érintő anomáliák jelentek meg párhuzamosan.

Az egyes problémák tisztázása érdekében megpróbáltam közvetlenül az érintett szolgáltatóktól információt kérni. Felkerestem többek között a Microsoftot is, mivel egy olyan Office-licencet használtam, amely a férjem munkaviszonyához kapcsolódott, miközben az én e-mail címemhez volt kötve. A kiemelt képen látható szerződésen is ez látszik. A kérdéseimre azonban adatvédelmi okokra hivatkozva nem kaptam érdemi tájékoztatást.

Ugyanezen okból kértem később a Vodafone-szerződések teljes körű átírását is a saját nevemre, mert szerettem volna közvetlenül információt kapni az általam használt szolgáltatásokról, beleértve a saját mobiltelefon-előfizetésemet és az internetkapcsolatot is.

Ez vezetett végül a Vodafone részére küldött panaszlevelekhez, majd később a BfDI-hez benyújtott panaszokhoz és a rendőrségi feljelentésekhez.

1.) Hivatalos e-mailek és kommunikációs problémák

Az első figyelemfelkeltő esetek közé tartozott, hogy nem kaptam meg a budapesti önkormányzat által küldött hivatalos e-mailt. Az értesítést én magam kértem, miután kikértem a férjemmel közös lakásunkba bejelentett anyósom lakcímbejelentésével kapcsolatos iratokat. A dokumentum számomra azért volt fontos, mert hivatalosan az én hozzájárulásomra is szükség lett volna a lakcímbejelentéshez, én azonban ilyen hozzájárulást nem adtam. Mivel az e-mail nem érkezett meg, és a történtekre nem kaptam egyértelmű magyarázatot, az eset végül bekerült az első rendőrségi feljelentésembe is.

Nem sokkal később a rendőrséggel folytatott levelezés során is problémák merültek fel. Volt olyan melléklet, amely a címzett szerint nem érkezett meg, miközben a saját rendszeremben látható volt, és olyan hivatalos válaszlevél is volt, amely nem jutott el hozzám. Ez azért különösen fontos, mert ettől kezdve az e-mailes kommunikációval kapcsolatos problémák szinte valamennyi későbbi feljelentésemben visszatérő elemként jelentek meg.

Ez a történet tehát nem évekkel később kezdődött, hanem már a legelső feljelentéseimtől kezdve dokumentált része volt az ügynek.

Az évek során a problémák nem korlátozódtak egyetlen szolgáltatóra vagy egyetlen országra. Magyar és német szolgáltatások, hivatalos és magánlevelezések esetében is előfordultak hasonló jelenségek. Később további kommunikációs és kézbesítési problémákkal is szembesültem, amelyek közül több már bírósági és ügyészségi eljárások során jelentkezett.

Éppen ezért ma már, amikor lehetőségem van rá, a fontosabb beadványokat személyesen nyújtom be. Tapasztalataim szerint a problémák nem kizárólag az elektronikus kommunikációt érintették, hanem a postai kézbesítést is. Ezek közül több később közvetlenül érintette a bírósági eljárásaimat is.

2.) A biztonsági kamerák rövid története

2022 elején biztonsági kamerát szerettem volna telepíteni a saját szobámba. Ennek valós okairól majd részletesen írok a későbbiekben.

Az első készüléket nem sikerült beüzemelni. A kamera egy felhőalapú szolgáltatáshoz kapcsolódott, amelyet egy telefonra telepített alkalmazáson keresztül lehetett kezelni. A rendszer lényege az volt, hogy a kamera a ház WiFi-hálózatán keresztül kapcsolódjon a szolgáltató felhőjéhez, így távolról is elérhető legyen, illetve mozgásérzékelés esetén videófelvételeket készítsen.

A telepítés során azonban a szolgáltató hálózata nem jelent meg az alkalmazásban, ezért a kapcsolatot nem sikerült létrehozni. A készüléket visszavittem az üzletbe, ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy bizonyos VPN-rendszerek vagy hálózati beállítások is okozhatnak hasonló problémát.

Ezután egy másik kamerát vásároltam egy másik üzletben, és a Deutsche Technikberater segítségét kértem a telepítéshez. Jeleztem, hogy nem értek egyáltalán semmilyen technikai eszközhöz, és ezért kérem a segítségüket. A helyszínre érkező technikus letöltött egy alkalmazást a telefonomra, létrehozta a szükséges regisztrációt, elvégezte az alapbeállításokat és egy „komoly” oktatásban részesített, ahogy a jelentésében is látszik (Service Bericht).

A technikus kiszállásáért és a telepítésért közel 100 eurót fizettem.

Miután elment a technikus, a biztonsági kamera még azon a napon megszűnt rendesen működni. A történet részletes leírását egy külön bejegyzésben fogom ismertetni. Így utólag elég vicces, de átélni annál kellemetlenebb.

A digitális problémáktól a feljelentésekig egyik állomása

3.) Online fiókok és digitális anomáliák

A problémák nem korlátozódtak csak az internetkapcsolatra vagy a kamerák működésére.

Több online szolgáltatás használata során is szokatlan jelenségeket tapasztaltam. A Gmail-fiók aktivitásai között ír és holland IP-címek jelentek meg, a Microsoft kétfaktoros azonosítása során ázsiai karaktereket tartalmazó SMS-ek érkeztek, valamint a Microsoft helyadatai között olyan címek bukkantak fel, amelyek számomra magyarázatra szorultak. Ezek mellett több más digitális probléma is felmerült, amelyek közül ebben a bejegyzésben az akkor aktuálisak közül csak néhányat említem meg.

A témával részletesebben foglalkozom a következő bejegyzésekben:

4.) Miért akartam a Vodafone-szerződést a nevemre íratni?

Ebben az időszakban az internet-, vezetékes telefon-, televízió- és mobiltelefon-szolgáltatások szerződése még a volt férjem nevén szerepelt, a szolgáltató pedig a Vodafone GmbH volt.

A fent említett problémák miatt – az akkori férjem beleegyezésével és aláírásával – kérelmeztem a teljes Vodafone-szerződés átírását a saját nevemre. Abban bíztam, hogy így pontos információkat kaphatok a saját internetes és telefonszolgáltatásaimmal kapcsolatban, valamint tisztázhatom azokat a kérdéseket, amelyek az internetkapcsolat, az online fiókok és a kommunikáció körül egyre nagyobb számban merültek fel.

A gyakorlatban azonban több alkalommal is adatvédelmi okokra hivatkozva tagadták meg az információadást, még olyan esetekben is, amikor a saját mobiltelefon-előfizetésemmel vagy a saját használatomban lévő szolgáltatásokkal kapcsolatban kértem tájékoztatást.

A szerződésátírás körüli ügyintézés végül nem tisztázta a felmerült kérdéseket. Az események Vodafone részére küldött panaszlevelekhez, majd a BfDI előtti adatvédelmi eljárásokhoz vezettek. Később ezek a témák fokozatosan bekerültek a rendőrségi feljelentésekbe is.

A teljes feljelentési anyag összefoglalója itt érhető el: Feljelentések – összefoglaló áttekintés

Zárógondolat

Az elmúlt években egyre többet lehet hallani digitális visszaélésekről, online csalásokról, adatszivárgásokról, feltört fiókokról és olyan technikai problémákról, amelyekkel az átlagember gyakran nem tud mit kezdeni. A digitális világ fejlődése rendkívül gyors, miközben a hatóságok, a szolgáltatók és sok esetben maguk a felhasználók is nehezen tudnak lépést tartani a változásokkal.

Ami eddig az én személyes problémámnak tűnt, az valójában bárkit érinthet. Nem azért, mert valaki feltétlenül bűncselekmény áldozata lesz, hanem azért, mert egyre több olyan helyzet alakul ki, amikor az ember egyszerűen nem érti, mi történik a saját e-mailfiókjával, internetkapcsolatával, online szolgáltatásaival vagy digitális adataival.

Megosztás

Szólj hozzá