Klónozás (cloning)

Tudományos meghatározás

A klónozás olyan mesterséges eljárás, amelynek célja egy élőlény genetikai másolatának létrehozása sejtmagátültetéssel vagy sejtmegkettőzéssel – nemi szaporodás nélkül. Az így létrejött új szervezet (klón) genetikailag azonos az eredeti „donorral”.

Klónozás típusai:

• Természetes klónozás: pl. egypetéjű ikrek – spontán osztódás következtében két azonos genetikai egyed.
• Mesterséges (laboratóriumi) klónozás: pl. Dolly, a juh (1996) – felnőtt testi sejtből hozták létre.
• Terápiás klónozás: embriók klónozása gyógyászati célra (őssejtkutatás).
• Reproduktív klónozás: teljes élőlény létrehozása (embernél tiltott).

Technológiai lényege

1. Egy testi sejtből kivonják a sejtmagot (DNS).
2. Ezt beültetik egy megtermékenyítetlen petesejtbe, amelyből eltávolították az eredeti sejtmagot.
3. Az új embriót mesterségesen „indítják be”, majd beültetik egy anyaszervezetbe.

Jellemző célok

• fajmegőrzés (veszélyeztetett állatok),
• mezőgazdasági tenyésztés (kiváló genetikai tulajdonságú egyedek másolása),
• gyógyszerkutatás, őssejtkutatás, regeneratív orvoslás.

Klónozás – kronológiai áttekintés

1952 – Első kísérleti állati klónozás (Briggs & King, USA)

• Kétéltű embrióból (béka) sejtmag-átültetéssel hoztak létre új egyedet.
• Ez volt az első bizonyíték arra, hogy a sejtmag genetikai információja képes „újrakezdeni” a fejlődést.

1978 – Első „kémcsőbaba” (IVF – In vitro fertilizáció)

• Louise Brown megszületése Angliában.
• Bár nem klónozás, ez nyitotta meg az utat az emberi embrió laboratóriumi kezelése és beültetése előtt.
• Etikai határvonal: az emberi élet mesterséges előállítása immár technikailag lehetséges.

1980–1990 – Embrióhasítás és „iker-klónozás” állatokban

• Szarvasmarha és juh embriókat osztottak ketté (korai sejtszakaszban), majd beültették anyákba.
• Cél: tenyésztési programok gyorsítása.
• Ez a technológia képezte az alapját a későbbi „Dolly-juh” módszerének.

1996 – „Dolly” (Skócia) – az első emlős klón felnőtt sejtmagból

• Technológia: Somatic Cell Nuclear Transfer (SCNT) – felnőtt testi sejtmagot ültettek be petesejtbe.
• Jelentőség: bizonyította, hogy egyetlen testi sejt genetikai anyaga képes teljes élőlényt létrehozni.
• Etikai következmény: világszerte vita az emberi klónozás lehetőségéről.

1998 – Első emberi embrió klónozása (USA)

• A Advanced Cell Technology kutatócsoportja 8 sejtes emberi embriót hozott létre SCNT technológiával, de nem fejlődött tovább.
• Cél: terápiás klónozás, nem reproduktív.
• Tiltás: az USA-ban és Európában szigorúan korlátozták.

2001–2004 – Hwang Woo-suk (Dél-Korea)

• Bejelentette az első sikeres emberi embrióklónozást és őssejt-vonal létrehozását.
• Később kiderült, hogy részben meghamisította az eredményeket, de valós laboreredményei is voltak.
• Ezzel együtt ő tette globálisan ismertté a terápiás klónozás fogalmát.

2008–2013 – iPSC forradalom (Shinya Yamanaka, Nobel-díj 2012)

• Indukált pluripotens őssejtek (iPSC): felnőtt sejtek visszaprogramozása „őssejt-szerűvé” – azaz embrió nélkül.
• Etikailag elfogadhatóbb alternatíva, mivel nincs szükség megtermékenyített embrióra.
• Ezzel párhuzamosan több országban betiltották az emberi reproduktív klónozást.

2018 – Kínai CRISPR-botrány

• Dr. He Jiankui kínai genetikus bejelentette, hogy génszerkesztett ikerpárokat hozott világra (Lulu és Nana).
• Bár nem klónozás, ez volt az első emberi genom módosítás embrióban.
• Világszintű botrány → 3 év börtönbüntetés.

2022 – Monkey embryo–human chimera (USA–Kína együttműködés)

• Kísérletben emberi őssejteket juttattak majomembrióba, 19 napig életképes volt.
• Cél: szervnövesztés, de etikai kérdések miatt megszakították.

2023–2025 – Szintetikus embriók és „bioengineered wombs”

• Cambridge és Tel-Aviv kutatók szintetikus emberi embriókat hoztak létre petesejt és spermium nélkül – csak őssejtekből.
• Fejlődtek szívkezdeményekig és agysejt-hálózatokig.
• Nincs jogi besorolásuk, mivel nem „termékenyített” embriók.
• Cél: fejlődési betegségek kutatása – veszély: „szürke zóna” a humán klónozás felé.

2025 – Aktuális állapot

• Reproduktív klónozás: embernél továbbra is nemzetközileg tiltott (ENSZ 2005-ös nyilatkozat).
• Terápiás klónozás és szervnövesztés: laboratóriumokban folyik (Japán, Izrael, USA, UK).
• Etikai vita: hol kezdődik az emberi élet, és ki dönthet az embriók sorsáról.
• Kapcsolódó irány: mesterséges méh (biowomb), mesterséges tudatfejlődés és neuronháló-„embriók” (AI–neurobiology összekapcsolása).

Képek forrása:
Dolly juh, Wikipédia,
dr. He Jiankuit, NBC News