Lemondás a német állampolgárságról

Ahelyett, hogy büszke lennénk arra, hogy német állampolgár vagyok, ma már szégyellem, hogy valaha is felvettem, és amiről egyébként rendkívül körülményes volt lemondani.

2021 októberében kerestem fel a válóperes ügyvédet, amikor teljesen egyértelmű lett a számomra, hogy nincs közös jövőnk a férjemmel. Ekkor kezdett el a férjem fenyegetni az elején csak szavakkal, de a szóbeli fenyegetések mellett rendszerint nagyon csúnyán megalázott, melyekről rengeteg hangfelvétel készült. Volt rá példa, hogy megkergetett, majd 2023.11.12-én előkerült a kés is. Erről a támadásról írtam a Szabadság ára című korábbi 2024.10.04-én írt bejegyzésben.

A válásunkat érintő első tárgyalás 2024.03.15-én

Ez volt az a nap, ami után eldöntöttem, hogy lemondok a német állampolgárságról.

Csak később tudtam meg, hogy az ezen a napon, azaz március 15-én, történtek nagy valószínűséggel nem a véletlen műve, hiszen a embereken végzett kísérletek és a gyógyszermaffia tyúkszemére tapostam a feljelentéseimmel. Ide kapcsolódik Emberkísérletek árnyékában – két szabadalom, egy személyes történet című bejegyzésem, amiben írtam két, a testvéremhez köthető szabadalomról. Így aztán utólag az sem meglepő, hogy a Richter 2024 februárjában megszerezte a német HELM AG vállalat részesedését a Richter-Helm BioTec-ben (50%) és a Richter-Helm BioLogics-ban (30%) a magyar állam segítségével.

A válásunkhoz köthető legelső tárgyalásra 2024.03.15-én került sor a Heilbronn-i bíróságon, amikor egymás után 2 problémát is egy kalap alá hozott a bíróság:

• a férjem beadványa, melyben kérte a közös gyermekfelügyeleti jog megvonását tőlem az általa leírt “pszichés problémáimra” hivatkozva – ügy száma 2F 208/24
• az én beadványom, amelyet 2023.11.20-án nyújtott be az akkori ügyvédem a Heilbronn-i bíróságra, amiben távoltartási végzést kértem a 2023.11.12-én történt késes támadás- és a folyamatos fenyegetések miatt – ügy száma 2F 2624/23

A férjem által megnevezett problémák egy későbbi bejegyzés témája lesz. Az én beadványomban megnevezett problémából nem lett ügy.

A hangfelvételen, elmondja a férjem, hogy “a rendőrség ott van, ha nagyon akarja”. Csakhogy a rendőrség nagyon nem akarta, ahogy a Heilbronn-i ügyészség-, és később a Heilbronn-i bíróság sem…
A késes támadásról készült hangfelvétel:

Mindkét üggyel kapcsolatban 2024.03.15-én a Heilbronn-i gyámügy bevonásával nagyon csúnya visszaélések történtek, melyről az akkor még folyó feljelentés részeként írtam a Stuttgart-i főügyészség részére 2024.03.28-án. Ehhez a feljelentéshez csatoltam a gyámügy a lakásunkra kiküldött két kollégájával történt beszélgetésünkről készült hangfelvételt is. Nem indult nyomozás a gyámügy hivatali visszaélései miatt sem. Sem a gyámügyet, sem a hatóságokat nem érdekelték akár az életveszélyes fenyegetések sem, ahogy a családok szétszakítását is nemes könnyedséggel képesek megoldani. Ez így működik egész Európában valószínüleg, ahogy az Ábrahám Róbert és Lukács Adorján közös dokumentumfilmjük, a Skandinávia elrabolt gyermekei is rámutat erre a fajta rendszer szintű korrupciókra. Erről a tárgyalásról majd részletesen írok a későbbiekben.

Ezen a napon kimondta ugyanez a bírónő-, és leírásra került az is, hogy a válókeresetet legkorábban 2025.03.15-én tudjuk csak újból beadni, “mivel nem élünk külön”. Ezt tette a bírónő annak ellenére, hogy a férjemmel mindketten írásban nyilatkoztunk a különélés tényéről: a férjem beadványában 2022 májusát nevezte meg, én a 2023 júliusában benyújtott válóperes beadványomban 2021 szeptemberét jelöltem meg. A válás egy egész hivatali visszaélés sorozat miatt mellékvágányra futott…

Ekkorra, azaz március végére már teljesen felfordult a gyomrom a német igazságszolgáltatástól és a korrupciótól, így aztán eldöntöttem, hogy hazaköltözök Németországból Magyarországra és lemondok az állampolgárságomról is.

Nem mellesleg, jelenleg Bajorországban folyik a válóper, 2025.10.20-án lesz a következő tárgyalásunk. Itt az Eggenfeld-i bíróságon a bírónő összekötötte a válást a vagyonmegosztással. Olyan döntés meghozatalára próbálnak kényszeríteni, amit tömegekre lehet akár katasztrófa kimenetelű is, vagy a másik opcióm a teljes egzisztenciális hárákiri. Írtam erről egy bejegyzést Válás üres ígéretekért – a bűncselekmények eltüntetése az igazság kárára címmel. Mindent megelőzve megírtam a helyzetemet előbb a Europe Direct Center részére, majd a javaslatukra a Európai Ombudsman részére, és végül beszámoltam az egészről a még Budapest-i ügyészség részére, ahol még zajlik a feljelentésem.

Az állampolgárság lemondása

Az állampolgárság lemondásával kapcsolatban 2024.04.02-án írtam meg az első levelemet a Bundesverwaltungsamt részére. A bonyolult helyzetem miatt szerettem volna egy személyes találkozót kérni az illetékes hatóságtól, de elkezdtek küldözgetni egyik hatóságtól a másikig. Elkeseredésemben az alábbi facebook bejegyzést írtam 2024.05.18-án:

Ugyankkor tovább kerestem a lehetőséget, és már több minisztérium részére is elküldtem a kérésemet, míg végül a Bundesministerium der Justiz (a Németországi Igazságügyi Minisztérium) megírta 2024 júliusában, hogy az állampolgársági kérdésekkel a Bundesministeriums des Innern und für Bau und Heimat (az tartományi Belügyminisztérium) foglalkozik. Korábban már ezt a kört lefutottam, hiszen a Baden-Württemberg-i Belügyminisztériumtól korábban is érdeklődtem és ők a Landratsamt Heilbronn Einbürgerungsbehörde-t nevezték meg mint felelős hatóságot, akik nem segítettek. Mivel karikába küldtek egész Németországban, kicsit fárasztó lett megszabadulni a német állampolgárságtól, így küldtem egy levelet az összes megnevezett hatóságnak-, minisztériumnak, és néhány médiának egyszerre 2024.07.11-én, hogy valaki irányítson konkrét hatósághoz, ahol kérhetem a német állampolgárság lemondását.

2024.07.16-án kaptam egy levelet a felelős hatóságtól, Landratsamt Heilbronn Einbürgerungsbehörde-től, akik korábban másik hatósághoz küldtek, melyben tájékoztattak, hogy eljutott hozzájuk a kérésem, és felhívták a figyelmemet arra, hogy nem szükséges lemondanom a német állampolgárságról, attól mert elhagyom az országot.

Rögtön még azon a napon válaszoltam is a hatóság levélre. Azt írtam nekik, hogy tudok róla, hogy nem kell lemondanom az állampolgárságról, de én meindenképp le szeretnék mondani róla.

Erre a 2024.07.16-án írt levelemre egy gyors egyhónapos késéssel, azaz 2024.08.12 megkaptam a hatóság válaszát, amitől a szemeim legalább háromszorosára karikásodtak, mivel júniusban a Heilbronn-i bíróság a férjem egy újabb beadványa miatt elindította a gondnoksági eljárást. Ebben a 2024.08.12-én küldött levelében megkérdezte a Einbürgerungsbehörde hatóság illetékese, hogy hol tart a gondnoksági eljárás, mert az befolyásolhatja az állampolgárság lemondásának döntését.

Erre a levelükre nem válaszoltam. Bajorországba benyújtottam az állampolgárság lemondására a kérést, amit nagyon gyorsan sikerült elintézni, így ma már nem vagyok német állampolgár.