A rákkutatás új korszaka – Mit tudunk ma a rákról, a kezelésekről és a rákvakcinákról?

Bevezető – Mi a rák, és miért vált a modern kor egyik legnagyobb egészségügyi kihívásává?

A rák napjaink egyik legismertebb és legrettegettebb betegsége, ugyanakkor kevesen tudják, hogy valójában nem egyetlen betegségről, hanem több száz különböző daganattípusról beszélünk. A szervezetünk több tízbillió sejtből áll. Ezek a sejtek folyamatosan osztódnak, elöregszenek, majd elpusztulnak. Az egészséges szervezetben ezt rendkívül összetett genetikai szabályozórendszer irányítja.

A rák akkor alakul ki, amikor egy vagy több sejt genetikai hibák miatt elveszíti ezt a szabályozást:

• kontrollálatlanul osztódni kezd,
• nem pusztul el, amikor kellene,
• elkerüli az immunrendszer figyelmét,
• és idővel képes lehet más szervekbe is átterjedni.

Ezt a folyamatot nevezik áttétképzésnek (metasztázisnak). A daganatsejtek különösen veszélyessé akkor válnak, amikor már nem csupán egy helyen növekednek, hanem a vér- vagy nyirokkeringés segítségével más szerveket is megtámadnak.

Az elmúlt évtizedekben az orvostudomány fókusza jelentősen eltolódott: a mikroszkópos megfigyelésektől a genetikai elemzéseken át az adatvezérelt és mesterséges intelligenciára épülő kutatások felé. A modern rákkutatásban ma már szuperszámítógépek, genetikai adatbázisok, valamint MRI- és CT-felvételek elemzésére fejlesztett algoritmusok is segítik a kutatókat: mikroszkóp → genomika → adat → AI.

Ma már sok kutató nem elsősorban mikroszkóp mellett dolgozik, hanem:

• szuperszámítógépekkel,
• genetikai adatbázisokkal,
• MRI- és CT-képek elemzésével,
• mesterséges intelligenciával.

A rákkutatásban például ma már az AI képes bizonyos esetekben olyan mintázatokat felismerni a mammográfiás vagy patológiai képeken, amelyeket az emberi szem nehezebben vesz észre.

Mióta ismeri az emberiség a rákot?

A rák nem modern betegség. A legkorábbi ismert leírások több mint 4000 évesek. Az ókori Egyiptomból fennmaradt Edwin Smith-papirusz már említ emlődaganatokat. Az akkori orvosok felismerték a betegséget, de azt is leírták:

„Nincs rá kezelés.”

A „rák” elnevezés az ókori görög orvostól, Hippokratésztől származik. Ő a daganatokból kiinduló ereket egy rák lábaihoz hasonlította, ezért használta a „karkinos” (rák) szót. Az évszázadok során a rák ritkábban jelent meg a társadalmi tudatban, mivel az emberek többsége jóval rövidebb ideig élt. A 19–20. században azonban: nőtt a várható élettartam, javult a fertőző betegségek elleni védelem, fejlődött a diagnosztika, így a daganatos betegségek egyre láthatóbbá váltak.

A modern statisztikák szerint a rák ma a vezető halálokok között szerepel a világ legtöbb országában.

Hogyan „terjed” a rák?

A rák nem fertőző betegség. Nem lehet elkapni úgy, mint az influenzát. A kialakulásában azonban számos tényező szerepet játszhat:

• Genetikai hajlam: bizonyos génhibák öröklődhetnek
• Környezeti hatások: dohányzás, légszennyezés, UV-sugárzás, bizonyos vegyi anyagok
• Fertőzések: néhány vírus bizonyítottan növeli egyes daganatok kockázatát:
  • HPV (méhnyakrák és más daganatok),
  • Hepatitis B és C (májrák),
  • Epstein–Barr vírus (egyes limfómák): az Epstein–Barr vírus (EBV) a herpeszvírusok családjába tartozó, rendkívül elterjedt vírus, amelyet az 1960-as években Michael Anthony Epstein és Yvonne Barr kutatók fedeztek fel, ezért viseli a nevüket. Mivel az EBV a világ lakosságának túlnyomó részét érinti, jelenleg számos kutatócsoport dolgozik vakcinák, immunterápiák és vírusellenes kezelések fejlesztésén a fertőző mononukleózis és bizonyos hosszú távú szövődmények megelőzése érdekében. Meglepően gyakori: a becslések szerint a világ felnőtt lakosságának: 90–95%-a élete során megfertőződik vele. Vagyis szinte mindenki találkozik vele előbb-utóbb. Legismertebb betegsége a Mononukleózis –„csókbetegségnek” is nevezik, mert nyállal terjed.
• Életmódbeli tényezők: elhízás, mozgáshiány, túlzott alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozás.

A kutatók ma már úgy tekintenek a rákra, mint a genetika, az immunrendszer, a környezet és az életmód összetett kölcsönhatására.

A jelenlegi és jövőbeli gyógymódok

A rák kezelése az elmúlt száz évben óriási fejlődésen ment keresztül.

I. Jelenlegi kezelések

1. Sebészet: A legrégebbi és ma is az egyik legfontosabb módszer. Ha a daganat időben felismerhető és körülhatárolt, gyakran műtéttel teljesen eltávolítható.
2. Sugárkezelés: a sugárterápia nagy energiájú sugárzással pusztítja a daganatsejteket. A modern rendszerek már milliméteres pontossággal képesek célozni a daganatot, miközben a környező egészséges szöveteket igyekeznek megkímélni.
3. Kemoterápia: a kemoterápia a gyorsan osztódó sejteket támadja. Éppen ezért nemcsak a daganatsejteket érinti, hanem más gyorsan osztódó sejteket is, például: hajhagymákat, bélhámsejteket, vérképző sejteket. Ez okozza a jól ismert mellékhatásokat.
4. Célzott terápiák: a modern onkológia egyik legnagyobb áttörése. A kutatók ma már képesek egyes daganatok genetikai hibáit azonosítani. Ennek eredményeként olyan gyógyszerek készülnek, amelyek: csak bizonyos mutációkra hatnak, célzottan támadják a daganatot, sok esetben kevesebb mellékhatást okoznak.
5. Immunterápia: az elmúlt évtized egyik legnagyobb forradalma. Az immunterápia nem közvetlenül a daganatot támadja. A cél: az immunrendszer újra felismerje a daganatot. Számos daganat képes „elrejteni magát” az immunrendszer elől. Az immunterápiás gyógyszerek ezt a védelmet próbálják megszüntetni. Bizonyos betegek esetében olyan hosszú távú javulásokat értek el, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. Források:
   • National Cancer Institute (NCI): https://www.cancer.gov
   • Nature Reviews Cancer: https://www.nature.com/nrc/
6. CAR-T sejtterápia: a CAR-T terápia az immunterápia egyik legmodernebb formája. A módosított sejtek ezután célzottan keresik és pusztítják a daganatsejteket. Egyes leukémiák és limfómák esetében már ma is rendkívül eredményes kezelési forma. Forrás: Frontiers in Immunology: https://www.frontiersin.org
   A folyamat:
   • T-sejteket vesznek ki a betegből.
   • Géntechnológiával módosítják őket.
   • Megtanítják őket a daganat felismerésére.
   • Visszajuttatják a szervezetbe.

II. A rákvakcinák – a következő nagy áttörés?

A közvélemény gyakran úgy gondolja, hogy a rákvakcinák a jövő távoli technológiái. Valójában már ma is léteznek olyan vakcinák, amelyek közvetetten segítenek a rák megelőzésében.

1.) Megelőző vakcinák:

• HPV-vakcina: a HPV bizonyos törzsei: méhnyakrákot, torokrákot, végbélrákot, több más daganatot okozhatnak. A HPV elleni oltás jelentősen csökkenti ezen daganatok kialakulásának kockázatát.
• Hepatitis B vakcina: a hepatitis B fertőzés növeli a májrák kialakulásának esélyét. A vakcina ezért közvetetten daganatmegelőző eszköznek is tekinthető.

2.) Személyre szabott rákvakcinák

Itt kezdődik a legizgalmasabb kutatási terület. A folyamat:

1. A daganatból mintát vesznek.
2. Feltérképezik annak genetikai mutációit.
3. Kiválasztják az egyedi daganatjelzőket.
4. Elkészítik a betegre szabott vakcinát.

A vakcina célja: megtanítani az immunrendszernek, hogy pontosan mely sejteket kell elpusztítania.

3.) Az mRNS-technológia szerepe

A COVID-járvány alatt ismertté vált mRNS-technológia ma már a rákkutatás egyik legfontosabb eszköze. Az mRNS-vakcinák előnye:

• gyorsan fejleszthetők,
• személyre szabhatók,
• pontos célpontokat tudnak kijelölni az immunrendszer számára.

A BioNTech és a Moderna több nagyszabású klinikai vizsgálatot folytat:

• melanóma,
• tüdőrák,
• vastagbélrák,
• hasnyálmirigyrák

területén. Az első eredmények több esetben a kiújulás kockázatának jelentős csökkenését mutatták.

Miért nincs még univerzális rákvakcina?

Mert nincs univerzális rák. Minden daganat más mutációkat hordoz, másképp viselkedik, másképp reagál az immunrendszerre.

Ezért a jövő valószínűleg nem egyetlen oltás lesz.

A kutatók szerint inkább:

• személyre szabott vakcina,
• immunterápia,
• célzott gyógyszer,
• korai diagnózis

kombinációja hozhatja a legjobb eredményeket.

Rákkutatás – Záró gondolat

A rákkutatás bejegyzés a Test és egészség kategória részeke. A rákkutatás ma olyan korszakban van, amelyet sok szakember az antibiotikumok vagy a szervátültetések megjelenéséhez hasonlít.

A hangsúly egyre inkább eltolódik:

• a daganat puszta elpusztításáról,
• az immunrendszer aktiválására,
• a genetikai hibák célzott kezelésére,
• és a személyre szabott gyógyításra.

Bár a rák továbbra is az emberiség egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, a kutatások üteme alapján ma már sokkal több ok van az óvatos optimizmusra, mint akár húsz évvel ezelőtt.