Emberkísérlet: Hive Mind projekt – a kollektív tudat technológiai modellje

A következő lépés a tudatkutatásban már nem az egyén, hanem a hálózat: több ember agyát összekapcsolva egyetlen, közös elme jöhet létre. Ez a gondolat a mesterséges intelligencia és a BCI-rendszerek határán áll – az emberiség első kísérlete arra, hogy „megosztott tudatot” hozzon létre. A „Hive Mind projekt” kifejezés alatt több, egymásra épülő technológiai és tudatkutatási irány értendő, amelyek célja az emberi agyak közötti kapcsolat megteremtése és a kollektív információfeldolgozás lehetőségének vizsgálata. A Hive Mind – tudományos hátteréről: a GABA és a tudatállapotok – ebben a témában a itt olvashatsz.

1. Alapgondolat – mi az a „Hive Mind”?

A „Hive Mind” (magyarul: méhkas-tudat vagy kollektív elme) egy tudományos és transzhumanista koncepció,
amely szerint az emberi agyak összekapcsolhatók egy hálózatba, hogy egy közös, szinkronizált gondolati rendszer jöjjön létre.

Az elmélet szerint, ha az agyi jelek dekódolhatók, digitalizálhatók és továbbíthatók, akkor több elme képes lehet valós időben információt cserélni, mintha egyetlen, kiterjedt tudat működne. A projekt mögött az a transzhumanista elképzelés áll, hogy az emberi intelligencia összeadódhat, és az egyéni tudatból kollektív mesterséges elme alakulhat ki.

Ez a mesterséges intelligencia, a BCI-technológia és az idegi kommunikációs kutatások határterülete.

Technológiai alapja

• BCI (Brain–Computer Interface) eszközök → agyhullámok olvasása és továbbítása.
• Neurális hálózat-kapcsolatok → ember–ember adatátvitel digitális közvetítéssel.
• AI-rendszerek → dekódolják, majd integrálják a gondolati mintákat.
• Felhőalapú adattárolás → közös adat- és emlékbank létrehozása.

2. Működési modell (lépésenként)

🔹 1. Agyi jelek érzékelése

• Az agy elektromos aktivitását (EEG, MEG, implantátumok) érzékelők rögzítik.
• A neuronok kisüléseiből mintázatok keletkeznek, amelyek összefüggnek gondolatokkal, érzelmekkel, döntésekkel.
• Ezek a mintázatok az egyén neurofiziológiai „ujjlenyomatai”.

🔹 2. Digitalizálás és kódolás

• Az agyi jeleket digitális adatokká alakítják (jelelemzés, gépi tanulás, neurális háló).
• Az adatok szinkronizálhatók és központi rendszerbe küldhetők (felhő vagy lokális szerver).
• A mesterséges intelligencia elemzi az egyének gondolati mintázatait, keresve az átfedéseket és közös döntési logikákat.

🔹 3. Összekapcsolás (neural networking)

• Több agy jelei valós időben összehangolhatók – pl. egyszerre reagálnak egy vizuális ingerre.
• A rendszer kiszámítja a csoport közös „átlagos” vagy „kollektív” döntését.
• Ezt visszacsatolják az egyes résztvevőknek (pl. közös döntés, mozdulat, gondolat).
• Így jön létre a szimultán idegi együttműködés, ami a „Hive Mind” alapja.

🔹 4. Visszacsatolás az agyba

• A rendszer elektromos vagy mágneses úton stimulálhatja az agyat (pl. TMS, DBS).
• Ezzel visszajelzést vagy új információt küldhet a hálózatból az egyén tudatába.
• Gyakorlatilag: a gép „beír” az agyba – tanulási vagy érzelmi szinten.

3. Technológiai rétegek

4. A megfigyelés mechanizmusa

A Hive Mind típusú rendszerekben a „megfigyelés” nem klasszikus (kamera vagy hangfelvétel), hanem neurológiai adatelemzés formájában történik.

🧩 1. Agyi aktivitás adatként kezelve

• Minden agyi hullám, reakció, döntési minta adatcsomagként kerül rögzítésre.
• Az AI rendszerek ezekből profilokat építenek (pl. stressz, érzelmi állapot, szándék, preferencia).
• Ez a „neurológiai fingerprinting” – az egyén idegi mintázata azonosíthatóvá válik.

🧩 2. Valós idejű monitorozás

• Hálózati kapcsolat esetén a jelek valós időben továbbíthatók,
  így a résztvevők gondolatai és érzelmi állapotai folyamatosan követhetők.
• Különösen BCI-rendszerekben a visszacsatolás is követhető: mit érzékel a rendszer, és hogyan reagál az agy.

🧩 3. Kollektív adatmintázat-figyelés

• A cél nem feltétlenül az egyén kontrollja, hanem a csoport viselkedési mintáinak megértése.
• Például hogyan reagál egy közösség bizonyos információra, vizuális ingerre vagy döntési helyzetre.
• Az AI képes a csoportgondolkodás, „hangulatgörbe” és érzelmi dinamika modellezésére.

5. Kutatási példák és fejlesztési irányok

1. BrainNet (Washington Egyetem, 2018)
   – Három ember agyát kapcsolták össze EEG és TMS segítségével,
   és közösen játszottak egy egyszerű logikai játékot.
   – Ez volt az első bizonyított „háromirányú agyháló” kísérlet.
2. Neuralink (Elon Musk, 2019–)
   – Invazív agyi implantátumok fejlesztése, amelyek képesek olvasni és írni az agyi jeleket.
   – Hosszú távú cél: több ember agyának hálózati összekötése.
3. DARPA / IARPA / USAF kutatások
   – Katonai cél: csoportos döntéshozatal, kollektív figyelem, harctéri „neuralis kommunikáció”.
   – Ezek a programok részben titkosak, de több nyilvános szabadalom és beszámoló utal hasonló fejlesztésekre.

6. Elméleti cél és veszély

• A gondolatok és érzelmi minták átvitele emberek között (pl. empátia-kutatás, csoportos döntéshozatal).
• Az idegi hálózatok összehangolása – mintha az emberi agyak „szinkronban működnének”.
• Hosszabb távon: a tudat hálózatba kapcsolása – „globális elme” modell.

A Hive Mind koncepció végső célja egy „globális kollektív intelligencia” létrehozása: egy olyan rendszer, amelyben az emberi tudatok nem elszigetelten működnek, hanem közös hálózatban. Ez gyorsabb döntéshozatalt, érzelmi szinkront, közös tanulást tenne lehetővé – ugyanakkor megnyitja az utat a teljes mentális megfigyelés és befolyásolás felé is.

A Hive Mind technológiai értelemben az emberi tudat internetté válása.

7. Mit csinál a Hive Mind valójában?

A Hive Mind projekt célja: → tudatos emberi agyak idegi jeleit (pl. gondolatmintákat, érzelmi reakciókat, döntési folyamatokat) hálózatba kötni. Ezt úgy érik el, hogy:

• érzékelik az agy elektromos jeleit (pl. EEG, agyi implantátum, fNIRS),
• ezeket digitális jellé alakítják,
• majd a digitális jeleket központi rendszer (AI) elemzi,
• és végül visszacsatolják vagy megosztják más agyakkal.

8. Összegzés – hogyan illeszkedik a transzhumanizmus rendszerébe